Express-fasírt, nehéz napokra

A mai ebéd: fasírt petrezselymes krumplival. Ha azt mondom, 10 perc alatt elkészültem a fasírttal, elhiszitek? Ugye nem.. Pedig így történt

Tojáspörkölt by Móni

Ha péntek, akkor Freitag, azaz Ti küldtétek rovatunkban most Móni főz nekünk :) Nem mást, mint tojáspörit! :)

Pörköletlen pörkölt - tojással :)

Ma egy annyira egyszerű ételt hozok, hogy szinte már szégyellem leírni, de mégis kénytelen vagyok, mert ha valakinek csak 5 perce van főzni, de MUSZÁJ, életet menthet :)

Eme fantasztikumnak a neve: tojáspörkölt.

A félelmetesen egyszerű... tejbegríz

A tejbegríz tipikusan az az étel, ami körül annyi mítosz terjeng arról, hogyan és miként lehet totálisan elrontani, hogy nekem rengeteg idő volt, mire meg mertem vele próbálkozni. Biztosan sokak fülében ismerősen cseng, hogy "Szórd a grízt, ne öntsd, mert csomós lesz!" "Keverd, mert csomós lesz!" "Vedd takarékra, mert csomós lesz!" ... és hát ki ne tudná, hogy csomósra főzni a tejbegrízt az egyik főben járó bűn. Jobban végiggondolva nem értem, személy szerint én miért aggódtam, amikor csomósan szeretem a tejbegrízt...

Kedvenc konyhai kiegészítők #2

A sorozat folytatódik, most nem másról, mint a serpenyőkről mesélek nektek. Ennek több oka is van, egyik ezek közül, ami eléggé nyomós, hogy már régen készülök rá..

Legistenibb tejberizs - gyors rafinéria

Ez nagyon giccsesen hangzik, de aki próbált már tejberizst főzni a "hagyományos" módon, az talán megérti..

Volt idő, amikor ritkán ettünk tejberizst. Már csak akkor főztem, amikor nagyon muszáj volt, vagy akkor sem, mert vettem vödröset (nálunk árulnak kilós vaniliás tejberizst nagy vödörben). De a gyerekek azt nem igazán szerették, velem ellentétben, mert annál gyorsabban, bevallom, ha megfeszülök sem tudok ebédet főzni. 

Aztán egy unalmas hajnali órán belelapoztam Horváth Ilona szakácskönyvébe (kultuszirodalom, a '70es évek beli kiadást mindenkinek ajánlom, aki be tudja szerezni, nincs az a szerelmes regény/krimi/horror stb, ami überelni tudná), és megvilágosodtam! Azóta az egyik kedvenc ételem a tejberizs: ha enni nem is, főzni mindenképp..

Tejberizs

Előkészítés: kb 5 perc

Elkészítés: 10-15 perc

Pihentetés: 20-25 perc

Nehézség: közepes-nehéz

Kell hozzá:

• (tejbe) rizs (mi 6an megeszünk majdnem fél kilót szárazon)
• tej
• cukor
• vaj
• vanilia
• csipet só
• víz

A rizst lábasba öntjük és - most jön a csavar - VIZET öntünk rá!

Így:

Eddig ugyanis az volt a kényszerképzet, hogy a tejberizst tejben főzzük. Ilona (alias F. Nagy Angéla) is írt róla, hogy nagyon nagyon sokan így csinálják. Hibája a módszernek, hogy a tej amúgy is hamar lekap, rizzsel pláne, mert ahogy fő ki a rizsnyák (Oriza Tiznyák, ugye, meg Téglagyári Megálló, ki ne emlékezne...), van is minek leégnie. Ezt fel kell vakarni, közben törik a rizs, és a végén egy kozmás moslék lett az egész. Ezek után a vizes módszer egyszerűen fellélegzés, negyed olyan könnyen sem lehet leégetni, habár ne bízzuk el magunkat, leragadhat ez is. Nagyjából ebben az állapotában kezdjük el piszkálni (ne keverjük, csak mozgassuk a fakanalat el-vissza)..

.. é minél inkább sűrűsödik, állítsuk a piszkálás intenzitását annál erősebbre. Az alant látható állapotában már akár meg is keverhetjük párszor, ÓVATOSAN, hogy ne törjük össze a rizst (ennek a "Milchreis", azaz tejberizs kiadásnak nagy előnye, hogy annyira aprószemű, hogy nem lehet összetörni, a hazai nagyszeműt nagyon könnyű moslékosítani)

Ha elég sűrű, adjuk hozzá a vajat. Én szemre szoktam beledobni egy kellemesebb használt-kockát (nálunk legalább 4 minimum van forgalomban mindig), de ha kapható még otthon, egy teavaj méretű bőven elég. Ha nem, a szakácskönyv 2 dekát, azaz 20g-ot ír bele (én beleteszek vagy 40et, de mi ugye eleve sokat eszünk). Margarin NEM JÓ! Ez csak vajjal finom, ne sajnáljuk belőle/magunkból.

Ha felolvadt a vaj, öntök hozzá valamennyi tejet (mert mégis csak tejberizs), ehhez az ordenáré mennyiséghez mérek kb fél litert, de van, hogy menet közben kér még, ne tegyük messzire a tejes dobozt/zacskót/palackot.

Elkeverem, majd jöhet a vanilia. Én a Dr Oetker zacskós verzióját vettem most, abból kettőt teszek bele, az üveges kiadást csak úgy érzéssel, bőviben, az ampullásból viszont egy is elég. A kaparósat nem ismerem csak a sorsjegyet, de annak itt most kevés az információtartalma.

Ezt követi a cukor, nem tudom, mennyi látszik a képen, mert itt már nagyon gyorsan kellett kevernem..

Felrottyantjuk még egyszer, közben keverjük, mint a motolla, majd lehúzzuk és lefedve állni hagyjuk. Igen, tisztában vagyok vele, hogy félig kemény a rizs, mire elhűl, felpuhul, mert magába szívja a tejet. Okos, ugye? Tejes, puha és mégsem ég le :)

Lekvárral, csokiöntettel, lekvárral, nutellával, fahéjas cukorral, de lekvárral is kiváló :)

Tippek, trükkök:

• forrástól takarékon főzzük, különben nagyon hamar leég
• ha már az újraforralásnál keveseljük a tejet, inkább öntsünk alá, nem baj, ha levesebb kicsit, mert a rizs nagyon sokat felszív majd belőle
• tehetünk bele már főzés közben fahéjat, szegfű szeget is

Jó főzőcskét, sok sikert, jó étvágyat kívánok! :)

Kedvenc konyhai kiegészítők #1

Ma nem főzésre invitálok, illetve közvetve. Bemutatnám legkedvesebb konyhai segédeszközeimet. Nem is tudom, mire is mennék nélkülük.. (azt, hogy merre, annál inkább... falnak minimum :D )

Szóval ők itt: a mesterhármas. Aprító, daráló, blender.

Direkt nem neveztem nevén - KÁVÉDARÁLÓ, pfffff... ezzel mindent daráltam már, nem viccelek, csak kávét nem. Elsődleges funkciója nálunk a cukordarálás. REMEKÜL lehet vele cukrot darálni, ami azért, lássuk be, jelentősen megkönnyíti az ünnepi készülődést, tekintettel rá, hogy mindenki mézest akar dekorálni, a tojásfehérje meg úgy nyeli a porcukrot, mint homok a vizet (és akkor még nem említettem, hogy míg a kristálycukornak 1€ alatt van kilója, addig a porcukoré fölé lóg ennek a bűvös számnak,  nem is orrhosszal, és bárhogy nézem, csak fél kiló van a dobozban...)

Nagy előnye továbbá, hogy daráló lévén megőröl mást is. Hát nem zseniális? Pl a zabpelyhet. Nem, nem a reggeli műzlibe :D viszont zseniális zablisztet csinál, 3€/20 deka helyett 70 cent/ fél kiló áron. Ugyanígy őrli a mandulát is (a töröttet, egészet ne tegyünk bele), a diót, a mogyorót. De tényleg, törjük össze előtte! (Nem, ne a darálót, a magokat)

 

Szuperül megőrli a lent, szezámot, kókuszt (ez utóbbi remek, ha kókuszlisztre vágyunk. Minap néztem, Edekában 5€ 10 deka belőle... agyhalál...) Sőt! Én fűszert is szoktam vele finomra darálni. Utálom ugyanis, amikor szálas kakukkfüvet, borsikafüvet, koriandert vagy hasonlót köpködök órákig ebéd után, és a gyerekek is piszkának minden ételt, amiben ilyesmi van. Vagyis már nem, mióta őrlöm a fűszereket :)

A következő kedvenc az aprító. Egy jó aprító MINDENT aprít! Na jó, tüzifát talán nem... de amúgy tényleg, igazi időspóroló gépezet!

Miket lehet aprítani vele?

Mindent, mondtam már :D Pl almát az almáspitébe, vagy répát, hagymát, húst (nem az almáspitébe!!!!!), kevésbé fás gumókat és gyökereket (bevallom, még fásat nem tettem bele, mert nálunk az pucolás után megy a kukába, de szerintem a tüzifával áll egy szinten..). De felaprítja a salátának valót, sőt, a miénk olyan volt, amivel jégkását is lehetett csinálni! Vagyis ezt írta a papírja. Sajnos addig működött, amíg ezt ki nem próbáltam... :/

Tehát most, hogy hivatalosan nincs aprítóm, és mindent újra darabolni, rosszabb esetben reszelni kell (ehhhhh...) most érzem csak igazán, mekkora kincs volt szegény, amikor még működött...

Amire érdemes odafigyelni: a többség már duplapengés, ezeket mindig rögzíteni kell, hogy ne kattogjanak, icegjenek, ficegjenek! Mármint használat előtt, úgy értem.
Ha bátortalanok vagyunk, válasszunk olyat, aminek stabilan rögzíthető a fedele (az előző DOMO típusúm olyan volt, neki az lett a vége, hogy lerántottam és leesett. Isten nyugosztalja...)
Érdemes olyat keresni, ami több dologhoz is jó, húshoz, zöldséghez, nyershez és nem csak főtthöz. Annak jó erős a motorja.
Ja, és legyen minimum 2 év gari rá!!!! Ha mégsem lenne olyan erős a motor.
Ami pedig a legfontosabb: sose vegyünk olyat, ami jégkását is csinál! Vagy ha mégis veszünk, ne csináljunk jégkását!!!!!!

Vegül pedig, de nem utolsó sorban: a blender.

Neki 1000+1 neve van, smoothie-maker, shaker, pürésítő, mixer (ez egy eléggé helytelen elnevezés), personal mixer és még sorolhatnám.

Mire jó?

Sok mindenre. Első sorban smoothie-k készítésére ajánlják, mert tényleg olyan smooth lesz tőle a turmix, az angol szó összes jelentésével (selymes, puha, egyenletes..) Én is ezért vettem eredendően, mert a botmixer tehetsége csak a banánig terjedt. Aztán rájöttem, mennyi mindenre lehet használni még!

Senki olyan selymes palacsintatésztát nem kever, mint ő. Nem viccelek, és nem csak a hajszálvékony palacsintához jó, remek az amerikaihoz is, a reggeli verzióhoz, a fitreform kiadásokhoz is.

Szuper joghurtokat, krémtúrókat lehet keverni vele, a gyümölcsöt úgy eldolgozza, mintha "Hmmmmm.... Danone" joghurtot ennénk, csak ez kicsit jobb.

Krémlevesek abszolút krémesítésére is alkalmas, a képen ugyanis csak a kis "tankot" fotóztam, van egy 600 milis is, de azt hiszem, még lehet eggyel nagyobbat venni hozzá, sőt, külön kiegészítőként "utángyártottban" a határ a csillagos ég.

Püréket, esetleg bébiteleket is szuperül összedolgoz, jól tűri az apróra szedegetett főtt/párolt csirkét is, a konzervhalat, szóval mindent.

Minden féle olyan dolgot ezzel keverek, ami csomósodásra hajlamos, még a fehérjeporaimat is (hiába van shake-erem hozzájuk)

Hasonló bejegyzéssel jövök még, addig is jó főzőcskés, sok sikert kívánok! :)