Pörkölt+gomba? = Bakonyi!

Lepődjünk meg: szintén menzás, szintén kedvenc. Ráadásul nem csak az enyém, szerencsére a konyhás néniké is ez volt, mert elég gyakran főzték :D Ő nem más, mint a bakonyi sertésapró (jelen esetben csirkéből).

Földkörüli falatok - Nápoly

Új cikksorozat keretében ezentúl minden hónap első és harmadik szerdáján hozok nektek egy igazi különlegességet a világ valamely pontjáról.. amolyan kondérosan. Az első nem más lesz, mint egy pofon egyszerű, gyorsan elkészíthető, a hűtőben is boldogan álldogáló pizzatészta, egyenesen Nápolyból.

Kedvenc konyhai kiegészítők #2

A sorozat folytatódik, most nem másról, mint a serpenyőkről mesélek nektek. Ennek több oka is van, egyik ezek közül, ami eléggé nyomós, hogy már régen készülök rá..

Kirántott asztalfiók

A mai ebéd onnan indult, hogy kaptunk egy őrült nagy cukkinit, amivel valamit kezdeni kellett. Tekintve, hogy Bandeszon kívül senki nem komálja ezt az amúgy nagyon egészséges zöldséget, úgy döntöttem, a kedves férjem kedvencét készítem belőle: rántott cukkinit.

Ha a rakott krumpli sziszifuszi, akkor erre nem is tudom, mit mondjak... talán a maratoni jó szó rá, bár, ha választhatok, inkább a 42km... 

A bejegyzés cím azért is kirántott asztalfiók, mert szerencsére szinte minden így készül, amit rántunk, ezért ha nem éreznék elfojhatatlan késztetést, hogy a finomságokat is szemléltessem, ezzel kb le is zárulna a rántott dolgokhoz kapcsolódó bejegyzések sora. Így nem fog :D

Rántott cukkini

Előkészítés: 20-25 perc

Elkészítés: 15-20 perc

Nehézség: közepes

Kell hozzá:

• cukkini (mindegy, milyen méret, ha valaki nagyon szereti, vegyen 2-3at a kicsiből. Ha nagyot tud csak szerezni, abból garantálom, hogy egy is elég)
• tojás (2-3, a cukkini mennyiségétől függően. Nekem, asszem 4 ment el a végén)
• liszt
• zsemlemorzsa
• só
• olaj
• (türelem és kitartás)

Szóval még mielőtt bármi történne, meghámozzuk a cukkinit. Karikára vágjuk.

A nagyból én ezt a "magházat" mindig kivágom, a kisebbeknek nagy előnye, hogy nem kell, nincs ilyenük, így mínusz egy dolog, amivel szórakozhatunk (tehát konklúzió: +1 pont a kis cukkininek)

Ezt követően besózzuk, az enyémek álltak is egy kört a sóban, de ha kapkodok, akkor nem állnak, mindegy nekik valójában. Azt tapasztaltam, hogy így is, úgy is sülés közben szívják magukba, egyszerűen csak undorító levet engednek maguk alá, ha sóba áztatjuk őket. Ha nincs időnk azonnal megcsinálni, akkor viszont hagyjuk ott nyugodtan, semmi baja nem lesz.

Szóval most jön a legjobb rész (és legutálatosabb, legpepecsebb): a panírozás. Egy mélyebb tányérba felütjük a tojást, besózzuk/vegetázzuk, mellé két laposabb tányérra kiszórjuk a lisztet és a zsemlemorzsát. Itt rossz a sorrend a képen, sőt, elárulom, olyan régen nem paníroztam már (ebből is látszik, hogy utálom csinálni), hogy rosszul is ugrottam neki. Kellett vagy 10 perc, mire leesett, miért nem tapad a "csupasz" cukkinihez a tojás, és hogy jön a liszthez a zsemlemorzsa... szóval a HELYES sorrend:

1. liszt
2. tojás
3. zsemlemorzsa

Egy videóval is készültem újfent, mert azért jó ezt látni is. Ami nagyon fontos: a liszt hajlamos buborékot képezni a tojás alá, ami naná, hogy a zsemlemorzsában pukkan, amikor már tök mindegy, így nagy, csupasz-lisztes foltokat kaphatunk, ami nem olyan szép (funkcionálisan nem gond amúgy). Megoldás a panír "lapogtatása", azaz átcsapkodása a tojással és a villával... ahhh, mindegy, nézzétek, mutatom :D :

Ha ez megvan, mármint az összes cukkini pislog a panírban, melegítsük elő az olajat. MINDIG! Hideg olajba soha nem teszünk rántani való cuccot, mindegy, hogy az cukkini, hús, karfiol, sajt, akármi. Miért? Mert úgy megszívja magát, mint itatóspapír a tintásüvegből, és az embernek utána garantáltan polkát fog járni mind a mája, mind az epéje... lehet, hogy ő maga is..

Honnan tudjuk, hogy elég forró-e az olaj? A Tefalnak* is vannak remek ötletei, én tojásos zsemlemorzsát szoktam az olajba dobni, ha sercegni kezd, jó az olaj (mert sajnos a hot spot sem garancia...).

Tehát nyugodtan beletehetjük az első karikáinkat.

Néha ennek is érdemes alánézni, ha szép aranybarna (ilyen)...

... akkor fordítsuk meg: (zárójelben, nem az ég szakad ránk épp, csak játszanak a gyerekek :D )

Majd szedjük ki, paktikusan szűrőbe, a polka maximális elkerülése érdekében.

Én olyan nagyon félek a bennmaradt olajtól (sajnos az epém egyáltalán nem tolerálja), hogy még papírtörlőt is teszek aztán alá, több (100) rétegben.

Aztán ha minden kész, mehet is a tányérra :)

Tippek és trükkök:

• a rántott sajtot MINDIG duplán panírozzuk (megmutatom majd), míg az összes többit nem szükséges.
• mind a teljes kiőrlésű lisztet, mind a teljes kiőrlésű morzsát jól tolerálja, én ugyan nem próbáltam, de azt mesélték
• Ha fogytán a tojás a panírhoz, és még szükségünk lenne rá, üssünk fel egyet nyugodtan. Ne felejtsük kissé utánfűszerezni/sózni (de csak kicsit, mert eredetileg már besóztuk!)
• Ha nagyon habzik az olaj, öntsünk alá még. FONTOS! Az utántöltött olajat ugyanúgy elő kell hevíteni
• Ügyeljünk rá, hogy a cukkini gyorsan sül, figyeljünk rá, ha nem szénkorongokat akarunk ebédelni (az epénk után a gyomrunk és a beleink is bekapcsolódnának a buliba, az tuti... sőt, szerintem egy csárdásra még mi is vevők lennénk..)

*A tefalnak volt egy nagyon jó reklámja, amikor bejött a HotSpot, azt sajnos már nem találtam meg

Sok sikert, türelmes panírozást, jó étvágyat kívánok! :)

Elmélkedés a rántásról

Mi az a rántás?

Több variáció van egy tételre, én most arról szeretnék írni, amiből leves lesz... vagy esetünkben főzelék.

A rántás egy kényes jószág. Sokak szerint nem nehéz... eddig egyet értünk, én hozzátenném még, hogy "elrontani".  :D

Alapvetően nem bonyolult cucc, kell hozzá némi zsiradék, mondjuk olaj, meg liszt. Esetleg paprika, ha a recept úgy kívánja. Akkor mi ebben a nehéz? Szerintem az arányok. Én legalábbis mindig ott buktam el...

Szóval még egyszer, hozzávalók:

• liszt (direkt lemértem, szószhoz kb 4 púpos EK)
• olaj (kb 100 ml)
• lábas
• fakanál

Én mindig azt csinálom, hogy előmelegtem az olajat. Teljesen véletlenül jöttem rá, mennyivel megkönnyíti ez a lépés az életemet, ugyanis a liszt gyorsabban pirul, nem érkezik megszívni magát az olajjal. Minden más esetben nem csak a liszt szív, mi is, bár ha nagyon ragaszkodunk a hideg olaj - meleg liszt pároshoz, csináljuk, csak ne felejtsünk el kalkulálni a mennyiséggel (kevesebb liszt fog kelleni). Szóval beleraktuk a lisztet az olajban. A képen én is balfék voltam, siettem, így nem volt elég forró az olaj... mea culpa :D

Ha ügyesek voltunk, ezt látjuk rövid időn belül. A liszt elkezd habzani, mint a túltöltött Ariel a forgótárcsásban, ez a "remek" állag. Erre nekem csupán 15 évet kellett várnom, hogy megtudjam :D ugyanis korábban nem így nézett ki.

Hanem inkább így:

Rosszabb esetben így:

Ennek aztán általában az lett a következménye, hogy jóóóóóóóóól nyakonöntöttem olajjal, minek folyományaképp visszatértünk az első állapothoz, amit kompenzáltam egy nagy adag liszttel, amiből ez a második lett megint. Aztán mire ezt a végtelen ciklust sikerült megszakítanom, már annyi rántásom volt, hogy amikor felengedtem hideg vízzel, hiába minden imádság, szenesre égetett fazék stb, sajnos olyan sűrű lett, hogy megállt benne a fakanál. Kuka, újratábla... ne csodálkozzunk hát, hogy főzelék után rántott levest utáltam a legjobban csinálni :/

Borzalmas kiábrándító leszek most: a fentebbi képeket nem szemléltetésképp intéztem így, ezt a "túl sok liszt"-"túl kevés liszt" játékot sajna a mai napig eljátszom néha :D de mit lehet ilyenkor tenni? ÉSSZEL adagolni a hozzávalókat. + fél kanál liszt vagy + 2 csepp olaj. Kellemes türelemjáték. Ha túl sok lett a rántás a végére, érdemes leszedni belőle és hűtőbe tenni, bírja, szereti. Egy hétig is eláll (próbáltam)

Csináltam egy fél másodperces videót is, mert ez szerintem tényleg annyira nehezen feldolgozható, hogy látni kell (nekem sokat segitett), hallani, átélni :D

... és a vége:

Talán látszik a képen, szép aranybarna rántás, innentől már csak rajtunk múlik, mi lesz vele (ez szerencsére nem az a fajta, ami magától megy a kukába :D )

Tippek:

• Húzzuk le a tűzről és kevergessük, amíg a lábas alja ki nem hűl. Én óóóóóó hányszor jártám úgy, hogy nyugodtan lehúztam a lángról, otthagytam, majd mire engedtem volna rá a vizet, leégett :S nem voltam vidám :D
  
• Hagyjuk hűlni, mielőtt rátesszük a paprikát. Sosem értettem, miért keserű minden levesem és főzelékem, amit paprikával készTek, egészen amíg egyszer édesanyám fel nem világosított, hogy szintén a mocskos-piszkos lábasalja túl forró, így megég a paprika és keserű lesz. Nem éri meg, kb 2 percről van szó (annál nem éri meg tovább várni, mert az sem jó, mármint paprika szempontból)
  
• Hagyjuk kihűlni, ha van rá mód majdnem teljesen vagy teljesen, sokkal kevesebb vizet vesz fel, és kisebb a valószínűsége, hogy kuka-kása lesz belőle (mert ami megdagadt a vízben, az kuka. Én is próbáltam már mindent, de csomós lesz és ehetetlen. Illetve mivel általában az dagad meg a leginkább, ami túl olajos, ezért nem ragoznám, milyen lesz az a leves/főzelék.. maradjunk annyiban, hogy tényleg, ne ér annyit, dobd ki, komolyan!)
  
• Ha főzelékbe megy, főzzük el a zöldségek levét a lehető leginkább, mielőtt a vízzel már felengedett rántást hozzáadjuk. Ha levesbe lesz, előtte érdemes egy kevés vizet extrában hozzáadni a zöldségekhez.
  
• MINDIG vegyük takarékra a lángot, ha hozzáadjuk a félkész kajához a rántást, vagy le is húzhatjuk a tűzről és várhatunk kicsit. Keverjük el alaposan, ha kell, pótoljuk a vizet, majd húzzuk vissza a lángra és/vagy tekerjük a lángot maxra. Ne felejtsd el megkeverni, a rántás semmi perc alatt leég!
• Mindig fel kell forralni, ha nagyon sűrű lett, menet közben nyugodtan lehet vízzel hígítani.
• Ha főzeléket főzöl, ne felejtsd el a heggesztő pajzsot és az azbesztmellényt: forrás közben ugyanis nagy buborékokban csapja magát világgá. Ha nem akarsz égéspöttyös lenyomatokat a kezedre és szép főzelékfoltokat a falra, épp csak rottyantsd fel, elég lesz neki (kb 2, még nagyjából kultúrált buborékig elég forralni)

Hát ennyit a rántásról, a következő bejegyzésben be is mutatom a gyakorlati alkalmazását egy hétköznapian túlbonyoított, eszméletlenül finom, végtelenül egyszerű, kegyetlenül trükkös, és abszolút gyors ételen :) Ne menjetek messzire ;)