2016. november 21., hétfő

A rizskókról...

Ez a fantasztikus étel, ami ismert rizskó, rizskók, rizskoh, eredtileg rizskoch, lánykori nevén rizsfelfújt néven gyermekkorom messzeringó emlékeit idézi elém mindig. Senki olyan finomra nem csinálja, mint az anyukám. Sajnos én sem...



Mindegy, azért leírom, én hogyan szoktam, ez egy egyszerű, gyors, tipikusan Horváth Ilona féle. Tekintve, hogy az ő tollából van. Vagyis majdnem az övéből... de most nem merülnék bele a gasztotörténelem legnagyobb alakjainak elemzésébe :)

Rizskoch

Előkészítés: 5 perc

Elkészítés: 15-20 perc

Sütés: 20-25 perc (200°C-on alul-felül melegítve, közepes lángon gázsütőben)

Nehézségi fok: közepes

Kell hozzá:
(a vaj a képen senkit ne tévesszen meg, extraturbó üzemmódban én zacskós tejberizst csináltam, az eredetiben eleve van vaj, így már nem kell bele több)


Külön szedem a tojás fehérjét a sárgájától és a sárgáját hozzáadom a már kész (meleg) tejberizshez. (Ugyanígy kell tenni a vajjal is, ha valaki szintén zacskósból készítette a tejberizst)


Jóóóóóóól elkeverem...


... majd habverővel (kézivel vagy gépivel, ha egy tanácsot elfogadtok, én az utóbbit javaslom, ha szkanderre készültök, jó a kézi is, csak mindig az erősebb karotokkal keverjétek ;) [tudom, mit beszélek, 10 évig kevertem krémet és vertem habot kézzel. Amikor először vettem anyunak elektromos habverőt megkérdezte, hogy ez most valamiféle célzás akart lenni?]) jó keményre verjük a tojásfehérjét. Akkor jó, ha nem húz csúcsot a habverő a kiemelésnél (konyhai szakszótár 116. oldal)


Ezt követően ezt a habot hozzáadjuk a tojással (és vajjal) kikevert tejberizshez és óóóóóóóóvatosan, hogy ne törjük össze a habot, elkeverjük. (Ha nekem egyszer valaki ezt bemutatja, itt, személyesen, hogyan kell, örökre lekötelez)


Na, valami ilyen habos, ragacsos izé lesz belőle, de no para, ez nagyon jó így.


Miközben a sütő már javában melegszik elő, ugye, kikenünk egy tortaformát, tepsit, lábast, kinek mi a szimpli vajjal vagy margarinnal, megszórjuk zsemlemorzsával (semmiképp sem liszttel!)...


... és beleöntjük a masszát. Nem kell ám szégyellni, ez olyan, mint a piskóta, eloszlik magától.


A felfújt azért felfújt, mert a melegben szépen feljön magasra...


... hogy aztán úja magába hulljon. Az angolok, akik a felfújtak koronázatlan királyai, mindenfelé írnak a tökéletes felfújt elkészítéséről, bevallom, nekem még nem sikerült ezt az extázist elérnem. Talán majd egyszer. Ez ne rémítsen el senkit, a magába zuhant felfújt is isteni.


Tippek és trükkök:
  • hogy mentsük a menthetőt, SOHA ne húzzuk ki sütés közben a felfújtat, mert akkor még azelőtt összeesik, hogy esélye lett volna úgy maradni. Legjobb, ha a sütő elzárása után még egy darabig benn hagyjuk, hallottam legendákat róla, hogy úgy van a legtöbb esély, hogy egyszer megtartsa az alakját (grízpudinggal már majdnem sikerült elérnem!)
  • tálalhatjuk porcukorral meghintve, vagy csokiszósszal, vaniliasodóval, lekvárral... lehetőleg ezek valamelyikével és ne egyszerre többel.

Jó főzést, sok sikert, jó étvágyat kívánok! :)





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése